Írói közlés

Kedves olvasók!

Ma rátaláltam a rég elfeledett blogomra. Rehbekka Smith-re és újra olvasva a részeket látom a hibákat benne.. Ami középiskolás fejjel vizsgák közepette nem vettem észre.. :/ hát most látom de most kaptam kedvet és ihletett hozzá és folytatni szeretném a történetem majd meglátjuk meddig és milyen irányba. Új ötletekkel és új tapasztalatokkal terek vissza.

Folytatás következik hamarosan .. 🔜

Remélem tetszeni fog és olvasni fogjátok, hanem.. Legalább ki élem alkotói vágyam :)

14.rész- A rejtély még mindig rejtély

Miért ilyen furcsa? Miért siet ennyire? és mit titkol? Utána megyek!

Elindultam, hogy utána menjek és kiderítsem, hogy még is mi folyik itt, de mire kiértem az ajtón ő már nem volt sehol se. Ezért visszamentem ma házba átöltözni.

Átöltöztem, úgy hogy rám se lehessen ismerni még egy parókát is felvettem a hiteleség kedvért. J Elmegyek hozzá és meglátjuk mi lesz.

Oda értem a házához nem kopogtam be csak benéztem az egyik ablakon, hogy otthon van-e egyáltalán. De senki se volt egy lámpa se égett. és még csak Démon se ugatott.

Ha Démon sincs itt akkor tuti hogy elmentek együtt valahova. De vajon hova? Na, első körben nézzük meg a parkot hátha elvitte sétálni, ha ott sincs, akkor majd kitalálom.
Már elég sötét van ilyenkor nem igazán vannak a parkban és most sincs senki se itt. Várjunk csak mintha ott lenne valaki és nem egyedül.
Közelebb mentem és megnéztem, hogy nem-e ismerös esetleg.
Kutyával volt és vörös tincsei csak úgy sugárzott :D

Mögé lopóztam még démon se vett észre a kezeimet a szeme elé raktam. 

-Szia, na ki vagyok! :p (a hangom persze elváltoztattam.)
- Öhhm nem is tudom… szabad a gazda. (megfogta a kezem és maga elé húzott és persze megcsókolt. Én persze hagytam és vissza csókoltam hirtelen meg is feledkeztem a parókáról)

- Na de még is ki ? J
- Hát az én egyetlenem, aki nem bír a fenekén ülni. J De ügyes majdnem megtévesztettél.
- Na de mégis miről jöttél rá?
- Hát egy ismeretlen nem jönne így ide.. :P És persze nem is csókolna így vissza, ahogy te csókoltál. Na, gyere, menjünk haza készültem neked valamivel. J  (Kíváncsi vagyok mivel készült. Elindultunk és közben levette a parókámat…)

*Bocs mindenkitől aki olvassa a blogot. Mostanába összejött minden azért nem írtam. Nem mentegettem magam de most itt vagyok újra és jönnek a bejegyzések. :) Remélem ez is tetszeni fog. Igaz ez a rész rövidke nem kicsit de majd a pótlom a hiányt!!! :D 

13.rész - A kibékülés és rejtély

Ma reggel hamarabb keltem, mint Rosy. Csináltam gyors reggelit és közben felkelt ő is gondolom a csörömpölésre…

-Áh, szia Rosy jó reggelt! Hogy aludtál? J
- Neked is jó reggelt. Köszi, egész jól aludtam. De te hogyhogy ilyen korán fent vagy?
- Felkeltem és gondoltam csinálok reggelit és mivel vasárnap van kitaláltam, hogy mi lesz a mai program.
- Na, igen és mégis mi? – közben elkezdte enni a reggelit.
- Az meglepetés lesz. – mondtam neki vigyorogva… - együnk gyorsan aztán elmegyünk, vásárolunk és a többi majd kiderül J
- Oké legyen de aztán jó legyen J

Megettünk mindent majd elindultunk vásárolni. Megérkeztünk a plázába. Egyből belevetettük magunkat a ruhák közzé.. J

-Na és milyen ruhát válasszunk?
- Majd én segítek választani, de valami gyönyörűt. Legalább ez felvidít. J
- Oké

Végül kiválasztottuk.

-Na ezek szuperek ne is vedd le ebbe menjünk haza hadd nézzen minket mindenki! J
- Rendben Bekka ez tuti így lesz. – fizettünk és elindultunk a butikból
-Rosy figyi már megéheztem és szerintem te is így estére. Üljünk be az egyik étterembe és együnk.
- Oké benne vagyok, tényleg éhes vagyok. – elindultunk az étterembe.
- na és gondolkodtál már Leigh dolgon?
- mégis mit gondolkodjak rajta?
- Hát például hogy meghallgatod, hogy szerinte hogy történt…
- Háát nem is tudom… - ekkor félbe szakítottak
- Sziasztok, van egy kis meglepetésem. – ki más lehetet az? Hát az én drága vöröském. J
- Szia és még is mi? – kérdezte kíváncsian Rosy
- én fogok vacsorázni Bekka -val te pedig Rosy egy vacsora mellet elbeszélgetsz az én barátommal! És Nem-leges választ nem fogadok el. J - mondta vigyorogva és közben megjelent Leigh.
- Te tudtál erről Bekka? Miért nem szóltál előre?
- Nyugi Rosy ez nem rossz ötlet, hogy beszélgessetek egy kicsit, de őszintén nem tudtam erről csak annyit, ami az én dolgom volt ... J
- Kérlek hallgass meg Rosy – Leigh könyörgő szemekkel nézte
- Na jó legyen beszélek vele és majd meglátjuk mi lesz.

Leigh és Rosy leültek egy asztalhoz elkezdtek beszélgetni és rendeltek is. Közben természetesen a vöröske és én is leültünk egyik asztalhoz, de úgy hogy lássuk is őket. Mi is rendeltünk.

-Na de én miért is nem tudhattam az egészről?
- Mert akkor még a végén elszóltad volna magad és nem jött volna el Rosy. De eleget beszéltünk róluk most már velem is foglalkozz egy kicsit. Egy teljes napig nem is láttalak.
- Ja, te szegény drága egyetlenem… sajnálom, hogy így elhanyagoltalak.. – remélem hallja az iróniát a hangomban :D – na, mond ennyire hiányoztam? J
- Ne gúnyolódj, és igen tényleg hiányoztál te kis…

Nem fejezte be a mondatott, mert megérkezett a pincér az ételünkkel, amit megrendeltünk.

-Tessék itt az úr báránysültje krokett krumplival és a hölgy raviollia salátával.
- Köszönjük ;) - majd elment a pincér, de jól megnézett és Cast nek is feltűnt J - Mi az miért nézel így? – nézek, mint aki semmit se tud.
- Túlságosan megnézett… De ezen kívűl semmi. Nagyon jól nézel ki édesem.
- Köszönöm és ne légy féltékeny engem csak te érdekelsz. Na de együnk mert nagyon éhes vagyok már.
- Rendben.

Elkezdtünk enni és közben oda néztünk Rosyék asztalához és erre lettünk figyelmesek.

Mi végeztünk a vacsorával oda mentünk elköszöni Rosyéktól.

-úgy láttom jól alakultak a dolgok Rosy mi megyünk csak jöttünk elköszöni. de tudod, ha bármire szükséged van, csak szólj!
- Köszi Bekka és neked is Castiel további jó estét nektek menjetek csak.
- Szívesen J - mondta boldogan az én vöröském.

Ez utána elindultunk haza, de még útközben megpillantottunk valakikket.

Úgy tűnik ők is jól érzik magukat nem is zavartuk őket mentünk tovább. Majd nálam leültünk a tv elé és beszélgettünk és átöleltem.

-Örülök hogy segítettél kibékíteni őket.
- Semmiség Lys a barátom és Leigh pedig a tesója, Rosy pedig a te barátnőd. Én pedig ismerem Dehbora –t hogy mire képes.
- Az könnyen meglehet. – ásítottam egyet…
- Menj, feküdj le ideje nekem is haza menni.
- Rendben ki kísérlek. – Az ajtóban megálltam ő pedig vissza se fordult
- Szia, holnap találkozzunk a suliban.
- Szia – majd elment… ez fura még csak nem is adott egy puszit vagy nem is kötözködött nem is becézett, ahogy szokott mi lelte?

Nem tudom miért lett hirtelen ilyen furcsa… a tegnap is mikor meghallotta Dehbora nevét nagyon furcsa lett ma is mikor beszéltünk… De miért sietett ennyire? Kérdések, kérdések csak is kérdések kavarognak a fejembe, de egy választ se tudok adni semmire se… Felmentem a szobámba és megálltam a szekrényem előtt… mélyen elmerültem a gondolataimba… majd átöltöztem. El kell mennem egy kicsit futni, mondjuk, úgyis egész jó idő van. Kell egy kis friss levegő.

Egyre jobban éreztem magam, ahogy futottam nem gondolkodtam csak mentem nem is figyeltem, hogy merre… majd egyszer csak megbotlottam valamibe… a földre estem, de valaki hirtelen mellettem termet és felsegített hátulról.

-Hát te mit keresel itt ilyen későn?- és nem hagytam, hogy felsegítsen, megpróbáltam felállni egyedül.
- Ezt én is kérdezhetném tőled kislány! – Cast volt, de vajon hogy került ide?
- Az legyen neked mindegy, na csá majd találkozzunk megpróbáltam elindulni, de nem bírtam ráállni a lábamra.

- Mi a baj várj, segítek, ne siess ennyire.

-tegyél le! Majd akkor segíts, ha elmondod mit kerestél itt. – nem tett le és nem is válaszolt elindult egészen hazáig vitt majd bevitt és az ágyamra tett le.
- ma már csak feküdj, van valahol kötszer?
- a fürdőbe. – elment kihozta, majd bekötötte a bokámat. – így pihentesd és csak sétáltam a parkba, mert nem tudtam aludni. Jó éjt most már én megyek.
- Szia vöröske.

El is ment. Feküdtem gondolkodtam majd végül elnyomott az álom. Reggel az ébresztőm keltett. Felkeltem már a bokám se fájt annyira le is vettem a kötést, majd felöltöztem és reggeliztem.

 Ezután elmentem a suliba. Az egésznap eltelt unalmasan. Ma Cast nem jött suliba, na de vajon miért? Elég furcsa volt a tegnap este, nem hiszek neki, nem hiszem el hogy csak sétált… Órák után elmentem bevásárolni majd haza. Úgy eltelt az idő, hogy lassan este volt… így vacsorát készítettem mikor valaki csengetett.

-Szia, hát te mi járatban?
- Szia kicsim, csak gondoltam meglátogatlak ha már nem voltam suliba.
- értem gyere, be épp kész a vacsora kérsz?
- nem kérek, de attól bejövök. J és mit főztél?
- gyros-t. de miért nem voltál ma suliba?
- volt egy kis dolgom. ne haragudj. és hogy van a lábad?
- köszi meg van. – közbe én megettem, amit előszedtem. és elkezdtem elpakolni.
- na de én már most megyek is majd holnap találkozzunk, a suliba ígérem.
- Rendben, de hova sietsz ennyire?
- Most jut eszembe, hogy próbára kell mennem, na de szia sietnem kell. – nyomott egy puszit a homlokomra és elment
- szia – de már nem is volt a házba. miért ilyen furcsa? Miért siet ennyire? és mit titkol? Utána kell mennem!!

*Folyt köv hamarosan. holnapután lesz a szóbelim. kérlek titeket akik olvasátok hogy szorítsatok nekem! és utána lesz hamarabb rész! :) köszi azoknak akik olvasák. :* 

12.rész - Csajos este

A tegnap este mér rendeltünk egy pizzát, mert az, ami még volt kevésnek bizonyult. Majd reggel a nappaliban keltem a kanapén. Hm… mi ez az illat? Elindultam az illat irányába. A konyhában szorgoskodott valaki.

-Jó reggelt álomszuszék! J Épp ideje hogy felkeltél kész a reggeli.
- Szia, neked is! Mi ez az illat? J
- Majd mindjárt meglátod.

-Ez nagyon jól néz ki! Ezt mind te csináltad?
- Áááá nem én, Démon volt én csak tálaltam :D – jól áll neki hogyha ironikusan beszél.. :D
- akkor mindjárt meg köszönöm neki, J de miből készítette, ha nem volt itthon semmi?!
- Hát bevásároltam és úgy. Na de gyere, ülj le és egyél! J - Leültem és elkezdtem enni… Cast is leült és együtt ettünk.

Miután reggeliztünk Castiel elment valami dolga akadt. Elpakoltam és ezután felhívtam Rosaly-t.

-Szia Rosy nincs kedved eljönni velem vásárolni?
- Szia dehogy nincs, úgyse árt egy új ruha J
- Oké megkérdezem Alexy-t úgyis szeret vásárolni!
- Oké egy óra múlva a plázában.
- oké szia – mondtam neki vigyorogva megörültem neki.

Felhívtam Alexy-t utána elmentem készülődni, hamar kész is lettem így elindultam hátha most időben oda érek  és nem kések, mint általában. :D

Oda is értem így mivel még nem volt itt senki beültem egy kis kávézóba egy cappucino -ra. Majd megérkezett Rosaly és végül Armin is.

-Sziasztok végre hogy ideéretek kértek valamit? J
- Szia Bekka, én is egy olyat, mint te –mondta Rosy majd leült mellém. – De am nem úgy volt, hogy Alexy jön? ő hol van?
- Beteg így én jöttem helyette, és így addig se kell kiszolgálnom: D
- Így már értem, nem baj jól érezzük magunkat így is. J
- és te Armin kérsz valamit? -
- Igen én egy kávét kérek, két cukor egy tejszín.
- Oké mindjárt jövök. J

Majd visszajöttem megittuk magunkét és utána elindultunk nézelődni és vásárolgatni. Úgy tűnt Armin is élvezi talált magának és Alexy-nak is valamit. Majd elindultunk a cukrászda irányába hogy együnk egy sütit mielőtt még haza megyünk. De egy nem várt dolgot láttunk. Leigh… miért?

Armin hamarabb látta meg mint Rosy és megpróbálta minket másik irányba vinni de késő Rosy is meglátta Armin gyorsan lefogta nehogy botrányt csináljon.

Majd mikor lecsillapodott Rosy egy kicsit elengedte és oda engedtük.

-Leigh hogy teheted ezt?? Mit akarsz ettől a kis….
- Rosy félre érted a helyezetett én nem …- de Rosy félbe szakította
- Nem érdekel a magyarázkodásod hagyj békén! Majd eljött és elhúzott magával. Mivel mind eddig Armin -nal csak csodálkozva néztük, hogy tud ilyen nyugodtan beszélni…

Majd elindultunk a pláza kijárata felé.

-Rosy gyere ma aludj nálam, ne legyél egyedül kibeszéljük ezt és tartunk egy csajos estét oké?
- Rendben, az most nincs ellenemre.. L - szegényke annyira rossz így látni. –
- Bocs Rosy hogy lefogtalak, de jobbnak láttam így legalább nem kellet jelentett rendezni. Bár megérdemelte volna. Hogy tehetett ilyet, hisz te egy nagyon jó fej csajszi vagy nem ezt érdemled!
- Köszi Armin és nem kell bocsánatot kérned, jól tetted, hogy lefogtál.
- De amúgy is nem láttunk semmit csak annyit, hogy rámászik az a csaj, de mást nem… lehet, hogy van értelmes magyarázat is.
- Végül is van abban valami amit Armin mond.
- Lehet, igazatok van, de azt a csajt ismerem és te is Bekka!
- Hát nem ismerem, csak tudom, hogy ki az. De ez alapján lehet, hogy Leigh tud értelmes választ is adni neked csak egyszer meg kéne hallgatni.
- Lehet már vagy 10-szer hívott és 10 sms-t is küldött… - amiből egyszer se vette fel és egyszer se nézte meg az sms-t
- Na jó! ne itt a pláza előtt siránkozzunk, menjünk át nálam és majd ott el leszünk! Ha szeretnél, jöhetsz te is Armin.
- Ááá inkább kihagyom ez ilyen csajos dolog és szerintem Rosy -nak mára elég egy ember társasága. Pihenj sokat Rosy és ne bánkódj. Sziasztok – ezzel el is indult haza.
- Igazad lehet Armin.- mondtam
- Szia és jobbulást Alexy -nak! – mondtuk egyszerre Rosy -val

Mi is elindultunk nálam. Ez tényleg szemét dolog volt Leigh-tól nem ilyennek ismeretem meg. igaz hogy eddig csak kétszer találkoztunk… Út közben az én telefonom is megcsörrent, már majdnem haza értünk mondtam Rosy -nak menjen előre és odaadtam neki kulcsot. Felvettem természetesen Cast volt egésznap nem is beszéltem vele.

-Szia kislány, mit csinálsz ma este?
- Szia Castiel, hát átjött ma Rosaly és egy csajos estét tartunk, mert Leigh úgy tűnik megcsalta vagy nem tudom, mert egy lánnyal láttuk pontosabban a te volt barátnőddel…- Nem tudtam befejezni a mondatom, mert félbeszakított.
- Deborah -val?
- Igen, de miért lett ilyen a hangod?
- Milyen lett? Nem lett semmilyen, na de beszélek Lys –el hátha ő tud valamit erről. Szia
- Szia – még ki se mondtam, amikor hirtelen kinyomta a telefont…

Na nem számít alig hogy bementem és levettem a kabátom és letettem a cuccaimat máris csengettek… Ki lehet az? nem várok senkit se… Na de mentem és kinyitottam az ajtót.

-Szia hát te? hogy kerülsz ide? nem úgy volt, hogy nem jössz át?
- De igen csak hoztam nektek valamit! J - Armin volt természetesen és becsomagolva hozott valamit.
- Na és mit már kíváncsivá tettél. J
- Pontosabban Rosy -nak hoztam, de te is kaphatsz belőle hisz ez a csajos este. – Majd odajött Rosy is.
- Armin, hm.. J Mit hoztál nekünk? – kíváncsian és egy kis fél mosollyal jött oda hozzánk
- Tessék, bontsátok ki és meglátjátok. Na de én mentem is jó mulatást.

Rosy bevitte a konyhába és kibontotta és több féle süti volt benne… gondolom nem tudta a kedvencünket ezért több fajtát választott.. J

-Aranyos ez az Armin. – mondta Rosaly mosolyogva.
- Igen az. Na, fogjunk tányért és együnk, ha már ilyen rendes volt.. J menjünk, üljünk le a tv- elé és majd ott kibeszélünk mindent.
- Oké

Míg Rosy szedett mind a kettőnknek addig én hoztam le párnákat takarókat… hogy kényelmesen meg legyünk. Egész este csak beszéltünk végül tv-t is, úgy ahogy néztük de csak háttér zajnak volt jó :D Majd végül Rosy elaludt.. kisírta kibeszélte magát ráfért. Majd megcsörrent a telefonom gyorsan felvettem nehogy Rosy felkeljen rá. Ki lehet az ilyen későn?

-Hallo, ki az?
- Szia, kicsim, beszéltem Lys-el és kitaláltunk valamit Rosy -nak mert nem úgy van, ahogy ti láttátok.
- Oké, és ez nem várhatott holnapig?
- Nem! most figyelj elmondom a te dolgodat a többire meg majd este rájössz.
- Oké figyelek, mond!
- Nézz körül Rosy nem hallja, amit mondani fogok?
- Nem már alszik. szerencse hogy nem keltette fel a telefoncsörgés. Na de mond már!

*Folyt köv hamarosan és bocsánat a késésért. Remélem nem lett annyira rosz :) 

Új rész hamarosan

Kedves olvasók!

Elnézést azért amiért régen írtam új részt! De először az írásbelire készültem azért nem írtam majd elkezdtem a vonaton végül nem volt ihlett azért nem volt majd volt egy-két dolgom aztán részben a strandolás részben a jégkrém be tett mert beteg lettem. és semmi kedvem és erőm se volt írni mint kiderült dobhártya gyulladásom is volt. Na de én azon szerencsések közé tartozom akiknek egyáltalán nem fáj... :D A lényeg hogy a mai napon rászántam magam és be is fejezem a következő részt.. és megpróbálom minél hamarabb hozni a következő részt de sajna nem csak ezzel vagyok elmaradva hanem a szóbeli érettségi tanulni valómtól is... ami kb 80-100 tételt jelent :) hurrá...

Köszi azoknak akik olvasnak és nem fogom abba hagyni csak lesznek kissebb-nagyobb kihagyások. Új rész mégma!

11.rész - Diákbál

Ma reggel mikor felkeltem rá néztem az órámra és még nagyon korán volt nem is értem, hogy miért keltem fel egyáltalán… ki mentem a konyhába inni egy pohár vizet majd leültem a nappaliba a kanapéra és elkezdtem tv-t nézni. De persze hajnalba hogy is menne bármi normális ?! Végül találtam valami hülye filmet… majd az órára néztem és ideje volt készülődni… Majd kész lettem.

Ezután elindultam a suliba. Alig hogy a sulihoz értem oda rohant hozzám valaki.

-Szia Bekka, hogy vagy? J
- Szia, Ken, kösz megvagyok és te hogy vagy? J
- Kösz megvagyok nagyon csinos vagy. Este bemutatok neked valakit, ha nem baj J szerintem örülni fogsz neki!
- Oké kíváncsian várom.
- Remek, öhm majd egy kicsit később még van egy kis dolgom J
- Oké bent találkozzunk.

Bementem a terembe már elég sokan bent voltak. Míg nem csengettek addig Rosaly val Irissel és a többiekkel beszélgetem. Majd leültem a helyemre, de sajnos egyedül ültem, mert a vöröske nem jött be. Kíváncsi vagyok, hogy hol lehet… Az órák elteltek lassan és időközbe kiderült, hogy elmarad az utolsó két órám így haza tudtam menni hamarabb. Haza mentem rendeltem egy pizzát, mert nem volt kedvem semmit csinálni. Közben elkezdtem készülni estére hisz ma este lesz a Diákbál. Csöngettek biztos a pizza futár lesz! J

-Hello, meghoztam a pizzát!
- Mindjárt gondoltam, szia J egy pillanat és hozom a pénztárcám.
- Rendben.
- Na itt is vagyok, tessék az apró a tied J
- Kösz, és ez itt egy kupon ha szeretnél vásárolni és egy étlap pizzán kívűl mást is tudsz nálunk rendelni!.
- Oh, oké köszi J Szia

Egy pár szeletet megettem a többit otthagytam. Majd felöltöztem és megint csak csöngettek ki lehet az?

-Szia, bocs hogy ma nem jelentkeztem volt egy kis dolgom.
- Szia, nem gond túl élem nélküled. az ott mi a kezedben?
- Ja ez a tied J tessék – és odaadta a kezembe egy csokor rózsát.
- Köszönöm, nagyon szép mindjárt vázába rakom.
- Na kész vagy mehetünk?
- Ja persze egy pillanat.

Elmentem még egy pár utolsó simítást csináltam a hajamon, befejeztem a sminkelést és végül lementem vissza vöröskéhez. J

-Huh, jól nézel ki.
- köszi J - azt hiszem kicsit elpirultam –menjünk.
- Majd elmentünk a sulihoz kicsit beszélgetünk majd a sulihoz érve mindenkivel találkoztunk.

Rosy és Leigh már javában táncolt. Úgy tűnik Rosaly másik ruhát választott, mint amit kinéztünk de ez is szuper rajta J

Úgy tűnik Armin talált magának egy igazán hozzá való lányt! J a épp felénk tartottak.

-Szia Bekka, jössz játszani velünk? – Kérdezte Armin nagy vigyorral.
- Szia, kösz most nem, de majd legközelebb. J Amúgy, szia Rehbekka vagyok és te?
- Szia Armin már sokat mesélt rólad én Miranda vagyok.
- Ja, bocs Bekka hogy nem mutattam be ő itt a barátnőm J
- Semmi baj. játszatok csak, én megyek, ha nem gond. Majd később találkozzunk.

Nem is válaszoltak játszottak tovább. J  Aranyosak így együtt. El is felejtettem megkérdezni, hogy Alexy hogy hol van.. na nem baj majd később megkeresem. J Majd észrevettünk egy párt, akik a fűben feküdtek. Pontosabban az egyikőjük J

-Gyere kislány, köszönjünk Lys –éknek is. J
- Oké, ez természetes.:)

-Sziasztok. J mizujs? – kérdezte Cast és erre Lys –ék fel is álltak.
- Sziasztok, nem sok. Úgy hiszem ti még nem találkoztatok Bekka, Bemutatom neked Lindát. Linda ő itt Rehbekka
- Szia, Linda?! J Örülök, hogy megismerlek.
- Én is örülök, már sokat hallottam rólad
- Remélem csak jót J - ezen mindegyikünk nevetett. Majd észrevettem Kent aki intett a fejével. Kíváncsi vagyok arra hogy mit akart mondani ma reggel.

- Figy Cast nem gond, ha köszönök, Kennek?
- Nem menj csak J Addig megyek hozok inni J
- Oké, én is kérek valamit és találd ki a kedvencem ha ennyire jó vagy mostanában ebben J - Majd elkezdett sunyin vigyorogni, de mindegy kíváncsi leszek most megyek Kenhez.

Majd odaértem hozzá és persze hogy nem volt egyedül J

-Szia Bekka, Be szeretném mutatni neked Stellát ő itt a barátnőm.
- Szia Stella. Rehbekka vagyok.
- Szia Rehbekka, örülök, hogy megismerlek Kentin már sokat mesélt rólad!
- Áh, igen? J
- Stella kicsit beszélhetnék Bekkával négyszemközt? Tudod arról, amit mondtam már.
- Oké Majd nem soká találkozunk.

-Na mesélj mit szerettél volna? J - kérdeztem kíváncsiskodóan.
- Azt hogy most már úgy ahogy túl vagyok rajtad és remélem el is hiszed mivel itt van bizonyítékként Stella. J
- Igen elhiszem, de eddig is elhittem. De csak ennyit akartál?
- Igen. J Meg persze mivel a barátom vagy ezért be akartam mutatni neked a barátnőmet J
- Értem és ő tudja hogy szerelmes voltál belém és hogy csak barátok vagyunk?
- Igen ezért se zavarta most, hogy elküldtem. De te együtt vagy Castiellel?
- Hát nem csak nagyon jól elvagyunk mostanában és így együtt jöttünk.
- Értem hát akkor ez gondolom nem olyan nagy gond? – és a pult irányába mutatott.

Ezen elgondolkoztam… Nem tudom, mit érzek iránta, de ez határozottan nem tetszik! És olyan mintha nem lennék a magam ura és oda mentem a csajt lerántottam a vörösről. Közben megindultak a könnyeim.

-Mit akarsz te kis…? – kérdezte a csaj meglepően… mivel én félbe vágtam így nem tudta befejezni a mondatát..
- Ezt!! – mondtam határozottan és pofon vágtam és elmentem a másik irányba.

-Bekka várj elmagyarázom - kiáltotta utánam Cast de nem törődve veled mentem tovább. Ő követett, de valaki visszahúzta és

 Amikor hátra fordultam épp láttam, hogy Kentin behúzott neki.

-Mi a fenét képzelsz te gyökér? Semmi közöd hozzá húz el innen! – kérdezte a vörös mérgesen és épp vissza akart ütni, de hátulról megfogtam a kezét majd megöleltem. 

-Mond mire várjak? – már abba hagytam a sírást úgy ahogy. – Ne verekedj és most hagyj engem békén kérlek.

Majd elindultam hazafele. Cast csak ott állt. Majd beleütköztem valaki be.

-Bocsi nem láttalak.
- Semmi gond Bekka, J
- Áh Nath, tényleg ne haragudj – majd leszálltam róla… - bocs de mennem kell.
- Várj egy kicsit mi történt veled?
- Nem komoly… majd egyszer talán elmondom.
- Rendben, ahogy szeretnéd. Még egyszer bocs a múltkoriért és bemutatom neked Nathasát a barátnőmet! J
- Szia Bekka sokat hallottam rólad, hogy vagy?
- Szia Nathasa örülök hogy megismertelek kösz de most nem túl jól majd valamikor beszélünk de most mennem kell sziasztok.

- Rendben, sziasztok. – egyszerre mondták és végül elmentek.

Majd mentem tovább a parkon keresztül majd valaki megfogta a karomat és magához húzott.

 -Annyira sajnálom Bekka de kérlek hadd magyarázzam meg… - nagyon szomorú a hangja, és mint ha sírna is.. 

- Castiel! – elhúzódok tőle – Mond! Hallgatlak, de csak 2 percet kapsz!
- Bekka figyelj én… - olyan mintha nem tudja, mit mondjon... tétovázik… - nem én csókoltam meg oda jött és beszélgetünk majd hirtelen megcsókolt én próbáltam ellökni és akkor jöttél oda. ne haragudj kérlek.
- Figyelj rám! Nem tudom, hogy mit érzek irántad, és hogy egyáltalán te mit érzel. De azt tudom, hogy kedvellek, és nem akarlak elveszíteni soha sem! És ma elvittél engem a bálba még is mással csókolóztál nem tudom miért, de nagyon rosszul esett és csak cselekedtem nem gondolkodtam. – Nem tudtam folytatni, mert félbeszakított.  

Majd elhúzódtam kicsit.
-Cast sz.. sze.. szer…
-Bekka én Szeretlek – súgta oda halkan…

-Gyere haza kísérlek. Hideg van tessék, ezt vedd fel.
- Menjünk, köszi.

Majd haza értünk.

-Maradj itt majd holnap elmész ennyi engesztelés jár nekem! :P
- Rendben, de együnk is valamit. Olyan hamar eljöttünk, hogy semmit se ettem és már éhes vagyok.
- Oké, de nem sok minden van, itthon már ideje lenne bevásárolnom megint :D
- Oké akkor mi van?
- Hát, amit ebédre ettem a maradék pizza J
- Jó melegítsd meg és hozd a kanapéhoz: D – és elterült a kanapén majd bekapcsolta a tv-t és nézte.
- Áh, szóval te így gondoltad, hogy csak fekszel és én meg kiszolgállak?

Nem is törődött velem nézte a tv-t de mivel én is éhes voltam így mentem és meg melegítettem a pizzát. Majd oda ültem mellé a kanapéra és néztünk egy filmet közbe megettük. Végül nem volt elég így rendeltünk még egyet. Természetesen az is elfogyott. Majd elmentünk lefürödni mind a ketten és végül egy filmet néztünk amin mindkettőnket elnyomott az álom.

*Folyt köv kb más fél vagy két hét múlva sajnos készülnöm kell az írásbeli érettségire. 

10.rész - A meghívás

Mi van itt? Miért nem tudok fel kelni? aztán kinyitom a szemem és hogy is tudnék felkelni hogyha két só zsák fekszik rajtam. Nem tudtam megmozdulni… elkezdtem mocorogni hátha valahogy még is sikerülne felkelnem… Valaki felkelt…

-Vau, Vau… - elkezdett ugatni Démon majd megnyalta az arcom és csóválta a farkát.
- Na Démon hogyha tényleg kedvelsz akkor leszeded rólam ezt a só zsákot… J -

Ő csak értetlenül nézett rám… Cast persze még mindig aludt. Elkezdtem letolni magamról és úgy tünik Démon mgértette mit akarok. Segített lelökni :D Végül sikerült is lelőkni és erre már persze felkelt.

-Aucs mi a fenét csinálsz? – kérdezte kicsit mérgesen.
- Hát nem tudtam felkelni tőletek majd Démon segített lelökni az ágyról, hogy végre felkelj :D
- Igen? akkor gyere te is… - és megfogott és lerántott magához. J

-Szállj le rólam nehéz vagy!
- Most megvagy kislány! Nem menekülsz… - ekkor nem tudta befejezni a mondatát mert ráugrott Démon és rá morgott majd hozzám jött és össze vissza nyalogatott! J

- Tessék már a saját kutyám is ellenem van :D Ezért még számolunk Démon!
- Hagyd békén az én megmentőmet! J - Közben én felkeltem a földről és elindultam a konyhába – Gyere, Démon kapsz reggelit. Te pedig vöröske menj, fürödj, le vagy öltözve nekem mindegy csak siess.

Megettem Démont majd csináltam Cast- nek is valami reggelit, míg ő megfürdött addig én is megreggeliztem. Majd felmentem a fürdő elé, mert nem bírtam megvárni mire kijön a vöröske.

-Na végre hogy kész vagy! Lent van, a reggeli egyél nyugodtan addig én is elkészülök. – Majd bementem a fürdőbe magamra zártam az ajtót biztos, ami biztos bár tudom, hogy Démon megvéd: D hihhi. Majd elkészültem elég hamar.

Amint kész voltam le mentem a földszintre Cast-hez de akkor már senki se volt ott… hova tűnhettek?! Ekkor kaptam egy sms-t azonnal rohantam megnézni a telom ami a szobámba volt.

Majd fogtam a táskám és elindultam a suliba. Kíváncsi vagyok hogy Cast honnan tudta a számom és hogy mit akar kérdezni… Alig hogy elindultam otthonról csak azt hallottam hogy valaki kiabál utánam de ki az?

-Várj Bekka!
- Oh, Szia Ken, mizujs?
- Szia, semmi különös van egy meglepetésem és nyugi már csak a barátod akarok lenni… Felfogtam. J
- Na ennek örülök, jó hogy végre csak a barátom akarsz lenni épp a suliba tartottam – félbeszakított -
- Elkísérhetlek? – közbe azzal az aranyos mosolyát is megvillantotta
- Oké, de mi az a meglepetés? Majd nem sokára megtudod :P – majd mögém állt – van kekszem kérsz? J

Míg a sulihoz értünk sokat beszélgetünk és nevetgéltünk. Majd oda értünk a sulihoz és megállítottam.

-Na most már ki vele mi az a meglepetés?!
- Hm.. na jó ha már így sarokba szorítottál muszáj leszek.. :D Ide fogok járni suliba én is. J
- Vááóóó ez tényleg meglepetés. J Akkor gyere és bemutatlak néhány osztálytársnak úgy is itt jönnek. J - megvártam, míg egy kicsit közelebb értek – sziasztok, fiúk bemutatom, az új osztálytársunkat Ken J
- Szia, Ken?! Az én nevem Armin a tesóm pedig Alexy. –mondta Armin
- Mi osztályunkba fogsz járni ez tök jó! J - mondta Alexy vigyorogva

-Ha lehetne, hívjatok Kentin –nek, régen hívtak így mikor még nem így néztem ki… egyedül Bekkának hagyom mert régről ismerem…
- Oké Kentin. J - mondták egyszerre
- Neked nem kéne megkeresni a Dök elnököt, mint új diák?
- De azt hiszem.
- Na, akkor gyere, segítek megkeresni, J Sziasztok, fiúk az osztályban majd, találkozzunk.

Majd bementünk a suliba és egyből a Dök terem felé vettem az irányt Ken pedig követet.

-Szia Nathaniel, zavarhatnánk egy kicsit?
- Szia te bármikor de most úgyis épp ráérek mond csak mit szeretnél? J
- Ő az új osztálytársunk Kentin és a beiratkozási papírjai miatt jöttünk.
- Oh, igen már emlékszem. Szia Kentin én Nathaniel vagyok a Dök elnök.
- Szia Nathaniel. – majd felém fordult. – köszi Bekka innentől elboldogulok. úgy is becsengettek.
- Oké sziasztok majd a terembe találkozzunk! J

Majd ott hagytam őket és elindultam a szekrényem felé. kivettem néhány cuccom majd mikor megfordultam valaki a szekrényhez nyomott és mikor felnéztem akkor láttam hogy ki is ő J

Kissé elpirultam olyan közel hajolt hozzám.

-Szia kislány! J
- Szia Vöröske mit szeretnél?
- Nem emlékszel csak beszélgetni…
- Tényleg jut, eszembe honnan is tudod a számom és legutóbb honnan is tudtad, hogy mi a kedvenc reggelim? Honnan tudsz ennyi mindent rólam?
- Hát mondtam a múlt kor utánad kérdezősködtem…
- Nem vall rád, hogy kérdezősködsz… úgy hogy ezt nem veszem be…
- Jó nem is kell… Ez legyen az én kis titkom;)
- Na jó legyen… Gyere mindjárt becsengetnek..
- Várj akartam valamit kérdezni
- Na és mi lenne az?
- Majd délután suli után találkozzunk, és akkor elmondom.
- Hm… akkor találkozok veled délután, ha most bejössz az órákra vöröske! J
- Veled nem könnyű alkudni, de legyen. De akkor menjünk most már!
- Oké, ez könnyű volt.

Az órák nem voltak túl szórakoztatóak, de muszáj bent ülni szóval mindegy. Lassan de elteltek az órák. A legelső órán a tanár bemutatta Kentin az osztálynak. Majd Rosaly -val beszéltem egésznap… elmeséltem, hogy mi történt tegnap miután elváltunk. Csodálkozott rajta majd örült hogy jól vagyok J Amint kimentem a suliból Cast már ott várt az udvaron…

-Na mehetünk kislány?
- Nem unod még ezt a kislányozást?
- Nem – elkezdett kárörvendően nevetni J
- Na, jó menjünk és mégis hova?
- Majd meglátod J

Majd elmentünk a plázába és ott egy kis kávézóba ültünk be rendeltünk és utána elkezdetünk beszélgetni…

-Na végre elmondod hogy mit szerettél volna?
- Na, jó oké most már kénytelen leszek ugye? – sóhajtót egyet – A pénteki bálra van már partnered?
- Nem még nincs, de ez most, hogy jön ide?
- Úgy hogy velem fogsz jönni!
- Nem is kérdezed csak ki jelented?
- Igen vedd ezt egy köszönetnek… amiért megmentettelek tegnap. :P
- Ebben van valami. Oké legyen.
- Gyere haza kísérlek.

Elindultunk majd a házam elé értünk és épp beindultam, amikor visszahúzott és szorosan magához ölelt és egy puszit adott az arcomra J

- Jó éjt kislány! J Holnap találkozzunk.
- Neked is vöröske! Reggel várlak. Szia

Majd elment én pedig bementem a házba elmentem zuhanyozni majd elgondolkodtam az érzéseimen és végül így aludtam el. A gondolataimba belemerülve.

*Folyt köv. nem soká. Ígérem nem soká jön még csak a java… J

9.rész - A visszatérő álmok

Ezután én egyedül elindultam haza… Már sötét volt. nem csoda hisz mindjárt este van. Olyan érzésem van, mintha követne valaki. De ki? És miért? Elkezdtem sietni, majd azt veszem észre, hogy futok, futok…

Nem tudom, hogy miért a parkon keresztül futottam. Sötét van, futok, alig látok, hátra nézek, ez a sötét árny fut utánam, de miért is néztem hátra?? Szerencsémre pont most botlottam meg valamiben és ez az árny csak közelít. elkapja, a karom a táskám akarja kirántani a kezemből… és közben egy kés van a kezében... nem tudom, mit csinálhatnék… kirántom a karom a szorításából…és mielőtt még elfutnék a lábára lépek még jó hogy magas sarkú van rajtam na de még mielőtt magához tér elkezdek tovább futni… de mint ha valaki ott állna előttem de nem látom ki az. De érzem azt a biztonságot, amit az álmomban is. mindjárt oda érek… hátra nézek és az az alak még mindig követ úgy tűnik nem voltam elég erős… most hogy lerázzam..

Futok, futok, de már alig bírom. „gyerünk Bekka képes vagy rá kibírod, már csak egy kicsit kell!” Ezt mondogattam magamban. Majd oda értem a titokzatos idegenhez és a karjába borultam. Nem figyeltem az arcát csak arra lettem figyelmes, hogy félre lök és közém és a támadóm közé áll. 

-Tűnj innen te alávaló tolvaj, míg szépen mondom. – ezt a hangot ismerem. ez az én Vöröském de hiszen hogy kerül ide…?!
- Mert ha nem akkor mi lesz, kölyök? – kérdezte vissza a rabló és elindult Cast irányába a késsel, de mintha valami oda ugrott volna… mi lehet az? Ez egy kutya? de ki- é és miért védi Castielt?

A kutyától úgy megijedt a tolvaj, hogy (mivel egy kicsit meg is harapta) megpróbált elszaladni. A nagy sötétben észrevettem, hogy a közelben ott van néhány rendőr. Oda szaladt hozzájuk Cast és elmondott mindent, míg a kutya lefoglalta a tolvajt. A rendőrök a tolvaj után eredtek, majd elkapták. Majd Cast oda jött hozzám hogy felsegítsen, de hirtelen valami rám ugrott… és megint a földön feküdtem.

-Héé… - szóltam a kutyusra nevetve. – köszi hogy megmentettél minket kutyus.
- Démon, gyere, szállj le Bekkáról!
- Démon? Szép név, gondolom akkor a tied.
- Mi másért védett volna meg?
- Talán mert sejti, hogy nem vagy rossz ember?!
- Ez is egy lehetőség J - felsegített megint Démont pórázra rakta – Gyere, kislány haza kísérlek, még mielőtt még egyszer bajba kerülsz.
- Rendben vöröske, és köszönöm neked is hogy megmentettél! J

Elindultunk haza egy darabon én is vittem Démont közben beszélgettünk.

-Nagyon aranyos a kutyád van és hűséges és védelmező. Milyen fajta is?
- Hát igen meglátszik, hogy az én kutyám. J és belgajuhász – Közben haza értünk. -
- Gyere, be és aludjatok ma este itt nehogy nektek is bajotok essen majd holnap hazamentek. Te aludhatsz a kanapén, mint a múltkor és Démon pedig ahol csak szeretne J

Közben kinyitottam az ajtót Démon egyből beszaladt a házba és a tv előtt megkuporodott. Cast –nek esélye sem volt válaszolni J

-Én megyek, keresek valami tálat és enni valót az én megmentőmnek! J
- Oké itt maradunk és ne csak neki keres a másik megmentőd is éhes :D
- Oké nem felejtkeztem meg róla sem. J

Majd megetettem Démont közben a vöröske tv –t nézett. Majd leült velem a konyhába vacsorázni. Majd elmentem fürödni és lefeküdni készültem amikor az ágyamban már várt valaki.

Olyan édesen aludtak nem volt szívem felkelteni őket főleg Démont, nem amiért megmentett. Így tehát hagytam aludni őket majd a földre leágyaltam és lefeküdtem majd elaludtam egész hamar… Mielőtt elaludtam azon gondolkodtam megint csak, hogy milyen jó hogy megmentett a vöröske és mit is érzek én iránta, de kíváncsi lennék, ő mit érez és persze hogy milyen aranyos Démon. Örülök hogy már tudom mi volt a visszatérő álmom de valamiért olyan mintha nem jöttem volna még rá valamire.. de mi lehet az??

Reggel arra keltem, hogy nem bírok felkelni, de hát mi történt? Mi van itt? – kérdeztem magamtól.

*Folyt köv. nem soká, ja és bocs hogy ennyire rövid, de most nem megy az írás… egy kis szünet fog következni. azért hogy hosszabb részek legyenek. és azért is mert most rá kell kapcsolnom a tanulásra. Most fogok érettségizni tehát nem, szeretném elszúrni. Jó olvasást és várom a véleményeteket kommentbe vagy akár a részek végén lévő közvélemény kutatásnál. 

8.rész - Készülődés

Ma reggel is elkészültem szokás szerint és most nem késtem, mint általában. Most senki nem jött elém egyedül mentem suliba, ahogy szeretem volna. Sokat gondolkodtam az előző napokon, próbáltam rájönni hogy mit is érzek igazából. De nem igazán jöttem rá. De mikor beértem mindenki készülődött tervezett rendezett, vagy éppen keresett valakit. De mi folyik itt? Gondoltam magamban. Megláttam Rosaly egyből szaladtam hozzá hátha tud valamit.

-Szia Rosaly, nem tudod, hogy mi folyik itt? Mindenki sürög forog, lemaradtam valamiről?
- Te nem is láttad? – kérdezte csodálkozva.
- Mit kellet volna látnom? – értetlenkedve kérdeztem.
- Hát a plakátokat minden ezzel van tele. Jövő hét pénteken lesz a DiákBál. Te nem is tudtad?
- Hát, míg nem mondtad nem is tudtam.
- Ja hát persze te új vagy, de a plakátok már kint vannak kb egy hete. Na de nem baj. Akkor gondolom még ruhát se választottál ugye?
- Hát, ezt eltaláltad. Lenne kedved ma velem jönni vásárolni? J
- Hát, persze ez lett volna a következő kérdésem J
- Na akkor majd a plázánál találkozzunk fél négy körül, és most megnézem a plakátot. Majd az órán találkozzunk. Szia
- Szia, ott találkozzunk. J

Elmentem megnézni az egyik plakátot igaza volt Rosaly-nak tényleg minden ezzel van tele, hogy nem vettem észre?! „Párban vagy Pár nélkül is várunk minden diákot a bálra. Elegáns megjelenés kötelező.” Na, szuper mehetek egyedül is akár. De nem lenne a legjobb, de ezen még ráérek gondolkodni, hiszen csak jövő héten, pénteken lesz. Az órák unalmasan teltek. Kivételesen mindenki bent volt az órákon. Majd órák után haza mentem és elkészültem és mikor rá néztem az időre már majdnem 3 óra volt. Na, sietnem kell, el ne késsek. Mikor odaértem akkor már ott volt Rosaly és várt.

-Szia Rosy sokat vártál rám?
- Nem, most értem ide én is .
- Szuper akkor mehetünk? J
- Naná J
- Van már elképzelésed hogy milyet szeretnél?
- Nincs amelyik megtetszik az lesz :D De tudok egy jó helyet és még kedvezményt is kaphatunk ha oda megyünk.
- Miért is?
- Majd meglátod J

Elmentünk a legjobb butikba és Rosy egyből oda ment az eladóhoz és megcsókolta! Én csak néztem értetlenül rá.

-Gyere Bekka, bemutatom neked Leigh -ot.
- Szia, Leigh? Rehbekka vagyok.
- Szia Rehbekka Leigh vagyok Lysander testvére és Rosaly barátja.
- Áh, akkor így értetted azt a kedvezményt :D és így már értem ezt a csókot :D
- Bocsi Bekka hogy nem szóltam előre. J Na, gyere, keressünk valami jó ruhát! J

Keresgéltünk és Rosaly szinte egyből megtalálta magának valót és utána én is keresgéltem végül ez lett az eredmény:

Vettünk néhány kiegészítőt is a ruhákhoz. Majd fizetünk és persze kedvezményt is megkaptuk, amit mondott Rosy.

-Köszi Rosy ezt a délutánt és a kedvezményeket is J Holnap talizunk a suliba.
- Szívesen Bekka Szia.
-Szia

Ezután én egyedül elindultam haza… Már sötét volt... nem csoda hisz mindjárt este van. Olyan érzésem van, mintha követne valaki. De ki? És miért? Elkezdtem sietni, majd azt veszem észre hogy futok futok…

*Folyt köv nem soká